A mesterséges intelligencia alkalmazása a bérezés, juttatások és kompenzációk terén 2025-től 2026 elejéig növekedett a Korn Ferry februári felmérése szerint, amelyet HR és kompenzációs szakemberek körében végeztek. Ugyanakkor a legtöbb szervezet még a korai fázisban tart: a válaszadók 57%-a még nem is kezdett kísérletezni az AI-val a kompenzációs rendszerekben.
Gordon Frost, a Mercer globális kompenzációs megoldásainak vezetője szerint a bérmegállapításban az AI használata lassú a kockázatokkal kapcsolatos aggályok miatt. Ugyanakkor egyre inkább világossá válik, hogy a technológia fontos szerepet tölthet be, mivel ki tudja egészíteni a kompenzációs szakemberek munkáját. A bérek megállapítása számos külső és belső adatforrás szintetizálását igényli, és az AI ezeket az adatokat gyorsabban gyűjti össze és következetesebb módon elemzi.
Jamie Eisner, az Offit Kurman ügyvédje hangsúlyozta, hogy általában nem használnak nagy nyelvi modelleket (mint az OpenAI GPT vagy az Anthropic Claude) konkrét dollárösszegek kijelölésére egy pozícióhoz vagy munkavállalóhoz. Ehelyett a munkaadók az AI-t inkább olyan rendszerként vetik be, amely "alakítja az adatokat, feltételezéseket és döntéshozatali kereteket, amelyek végül befolyásolják a fizetési eredményeket".
Britney Torres, a Littler Mendelson vezető jogtanácsosa szerint a munkaadók arra törekszenek, hogy a technológiát egy holisztikus, átfogóbb kompenzációs stratégia részévé tegyék, miközben mérlegelik, mely tényezőket szeretnék figyelembe venni a bérek megállapításánál. A cégek remélik, hogy az AI javíthatja a bérezési gyakorlatok következetességét a különböző pozíciók és szervezeti egységek között.
Az AI bérezésben való alkalmazásának fő előnyei közé tartozik, hogy a kompenzációs szakemberek munkáját kiegészíti az adatgyűjtés és -elemzés terén, így azok konzisztensebben és gyorsabban tudnak döntéseket hozni. A technológia azonban egyelőre inkább támogató szerepet tölt be, nem pedig önálló döntéshozót, elsősorban a jogi és adatvédelmi aggályok miatt.