A Trump-adminisztráció legújabb, a Harvard Egyetem ellen indított polgári jogi eljárásának legérdekesebb eleme, hogy nem hivatkozott a Hamis Követelések Törvényre (False Claims Act, FCA), noha erre lehetősége lett volna. A Bass Berry ügyvédi iroda szakértői szerint ez különösen figyelemre méltó, hiszen a kormányzat korábban jelezte, hogy jogérvényesítési stratégiájában a szövetségi FCA-t is felhasználja.
A Hamis Követelések Törvény egy szövetségi jogszabály, amely lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy pénzügyi szankciókat szabjon ki olyan intézményekre, amelyek hamisan nyilatkozva jutottak szövetségi forrásokhoz. Az adminisztráció korábbi jelzései alapján sokan arra számítottak, hogy ezt az eszközt a felsőoktatási intézmények ellen is bevetik.
A Harvard elleni eljárás során azonban a kormányzat nem élt ezzel a lehetőséggel, ami kérdéseket vet fel a jövőbeli stratégiát illetően. A szakértők szerint ez vagy azt jelenti, hogy az adminisztráció mégsem kívánja olyan széles körben alkalmazni az FCA-t, mint korábban várták, vagy pedig stratégiai okokból ebben az esetben tartózkodott tőle.
A döntés jelentősége túlmutat az egyetlen ügyön: precedenst teremthet arra nézve, hogyan közelíti meg a kormányzat a felsőoktatási intézmények civil jogi megfelelésének kérdését, és milyen jogi eszközöket alkalmaz majd más hasonló esetekben a jövőben.