Egy vezetési tanácsadó, aki szervezeteknek segít a művészi gondolkodás alkalmazásában, alapvető különbséget fedezett fel a művészi és az üzleti gyakorlat között: míg a művészetben a kérdezés az életforma, az üzleti életben a válaszok keresése a cél. A művészek folyamatosan kérdezik, hogy 'miért' – miért létezik ez, miért így vannak a dolgok, miért így csináljuk? Ez a kérdezés hajtja őket túl a konvenciókon és táplálja a valódi kreatív gondolkodást.
Amikor a kíváncsiság vádként hangzik: A kezdő hiba azt hinni, hogy a 'miért' kérdése kíváncsiságról szól. A vállalati életben ez gyakran ítéletként csapódik le. A legtöbb szervezeti kultúrában a 'miért csináljuk ezt?' úgy fordul le, hogy: 'Rossz döntést hoztál. Magyarázd meg!' Chris Voss, az FBI volt vezető túsztárgyalója egyértelműen azonosította: a 'miért' kérdések védekezésre késztetik az embereket. Aktiválják az önigazolás, a védelem és az ellentámadás ösztönét.
A hierarchia tovább erősíti ezt a hatást. Amikor egy felső vezető kérdezi, hogy 'miért', a kérdés olyan súllyal bír, amit talán nem is szándékozott. Amikor egy junior vezető teszi fel, kockáztatja, hogy úgy értelmezik, mintha megkérdőjelezné a tekintélyt vagy aláásná egy már meghozott döntést.
Az adatok megerősítik, amit a legtöbb ember érez: a Gartner szerint a munkavállalók kevesebb mint fele érzi úgy, hogy biztonságban van, ha megkérdőjelezi a status quót – még azok között is, akik biztonságban érzik magukat új ötletekkel kísérletezni. A kihívás fenyegetőbb, mint a kísérletezés. És semmi sem váltja ki gyorsabban ezt a szakadékot, mint egy rosszul megfogalmazott kérdés.
A szándék kíváncsiság. A hatás konfliktus. És ez a szakadék az, ahol a kreatív gondolkodás meghal. A tanácsadó munkájának nagy része arról szól, hogy segítsen a szervezeteknek áthidalni ezt a szakadékot.