A mesterséges intelligenciáról szóló üzleti beszélgetések jellemzően a sebességre fókuszálnak: gyorsabb írás, több tartalom, azonnali számítások. Egy 11 éve startupokat vezető vállalkozó tapasztalata szerint azonban a szűk keresztmetszet sosem a sebesség, hanem a fejünkben cipelt folyamatos döntési áradat.
A kognitív tudományos kutatások (Tseng és Poppenk, 2020) szerint az emberek naponta körülbelül 6000-8000 kognitív állapotot élnek át – ezek stabilabb figyelmi módok, mint az egyszerű gondolatok. Üzleti szempontból nem az számít, mennyi mindenen gondolkodunk, hanem hogy mely állapotokban töltjük az időnket és milyen gyakran váltunk közöttük.
Egy vállalkozó napja három rétegre oszlik. Az első az aktív horgonytémák, naponta 5-15 darab: pénz, csapat, termék, piac, hosszú távú célok. Ezek adják az érzelmi alapot. A második a tudatos problémák és ötletek, naponta 20-80 darab: munkafeladatok, napi döntések, tervek, kétségek. A harmadik a mikro-ötletek és variációik, naponta 100-300 darab, amelyek 80-90%-a ismétlődő.
A probléma nem az, hogy a vállalkozók nem gondolkodnak eleget, hanem hogy gondolkodásuk ezer apró, félig megfogalmazott döntés között szóródik szét. Ez az a fajta terhelés, amit az AI fokozatosan át fog venni – nem azáltal, hogy több emailt vagy prezentációt generál, hanem azzal, hogy csökkenti a napi döntési zajt.
Az AI valódi értéke nem a produktivitás növelésében, hanem abban rejlik, hogy leveszi a vállalkozók válláról a folyamatos mikro-döntések terhét, így azok a magas szintű, stratégiai gondolkodásra koncentrálhatnak ahelyett, hogy rengeteg jelentéktelen választás között őrlődnének.