A tudományos kutatások szerint az emberek többsége szeretné megváltoztatni személyisége legalább néhány aspektusát – vagyis azokat a konzisztens viselkedési mintákat és szokásokat, amelyek meghatározzák, kik vagyunk és miben különbözünk másoktól. Sokan például kevésbé impulzívak, ingerlékenyek vagy cinikusak szeretnének lenni, és éppen ezért dolgoznak azon, hogy "ne önmaguk legyenek".
A legtöbb egyén szeretne növekedni, új alkalmazkodási képességeket fejleszteni, amelyek jobbá teszik őket. A szervezetek is hasonló transzformációban érdekeltek, ami jellemzően az embereik növekedési és fejlődési képességétől függ. A változás lényege azonban nem az, hogy valaki mássá váljunk, hanem hogy önmagunk kevésbé túlzó vagy extrém változatává alakuljunk.
Az erősségeink többsége, ha túlhasználjuk, gyengeséggé válik. Az önbizalom arroganciává alakul, a részletekre való odafigyelés megszállott perfekcionizmussá változik, a reziliencia pedig makacssággá vagy "hamis reménységgé" mutálódik olyan problémák és kihívások közepette, amelyek aláássák potenciálunkat.
A valódi fejlődés nem újrafeltalálás, hanem kalibráció. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk szabályozni természetes hajlamainkat úgy, hogy azok illeszkedjenek a helyzet követelményeihez, vagy optimalizálni tudjuk viselkedésünket, hogy jobb alkalmazkodást fejlesszünk ki és sokoldalúbb, hatékonyabb változataivá váljunk önmagunknak. Ezt úgy érhetjük el, hogy korlátainkat és hibáinkat kordában tartjuk, különösen nagy téttel bíró vagy kritikus helyzetekben.
Sajnálatos módon, ha magunkra hagyatkozunk, ritkán változunk. Éppen ezért lehet kulcsfontosságú egy megfelelő coach megtalálása, aki segít a személyes fejlődési folyamatban, és támogatást nyújt abban, hogy képesek legyünk tudatosan dolgozni magunkon és viselkedésünk finomhangolásán.