Az álláskeresési folyamat egyre kimerítőbbé válik: jelentkezés, több körös interjú, képességfelmérések és egyre gyakrabban több napos munkapróbák várják a jelentkezőket. A munkapróba során a jelölteknek néhány napig vagy akár egy hétig valós munkafeladatokat kell elvégezniük, hogy a munkáltató értékelni tudja teljesítményüket a tényleges munkakörnyezetben a döntéshozatal előtt.
Jennifer Dulski, a Rising Team vezetőképző platform alapítója szerint "a munkaerőpiac a modern kori történelem legnagyobb felfordulását éli át a mesterséges intelligencia megjelenése miatt". Az AI jelentősen megkönnyítette, hogy a pályázók tömeges mennyiségű állásra jelentkezzenek, ezzel elárasztva a munkaadókat és megnehezítve annak megállapítását, hogy ki alkalmas valójában - vagy egyáltalán valós személy-e a jelentkező, nem pedig egy bot segíti az álláskeresőt.
A National Association of Colleges and Employers 2025-ös felmérése szerint a munkáltatók közel kétharmada használ már képességalapú toborzást belépő szintű pozíciókra. Ez a változás a szélesebb körű elmozdulást tükrözi az önéletrajz-alapú szűréstől a valós készségek értékelése felé. Dulski szerint: "A munkapróbák az egyik egyetlen valós módja annak, hogy megállapítsuk, milyen lesz valaki a munkahelyen".
A trend fontos kérdéseket vet fel: Jobb előrejelzői-e a munkapróbák a sikeres teljesítménynek, mint az interjúk? Kizsákmányolják-e a jelöltek idejét és munkáját? Mindkét fél profitál-e belőle? És tartósan megmaradnak-e a hosszabb, mélyrehatóbb felvételi folyamatok?