Ahogy egyre több vállalat vezet be kötelező irodai jelenlétet előíró szabályokat, a munkavállalók egy jelentős része arról számol be, hogy egészségi állapotuk és külső megjelenésük romlott az otthoni munkavégzéshez képest. A jelenség egyre szélesebb körben tapasztalható, mivel a cégek fokozatosan megszüntetik a pandémia alatt bevezetett rugalmas home office lehetőségeket.
A munkavállalók szerint több tényező is közrejátszik abban, hogy az irodai munkavégzés negatívan hat megjelenésükre és közérzetükre. Az ingázás okozta stressz és időhiány azzal jár, hogy kevesebb idő jut az egészséges étkezésre, rendszeres testmozgásra és megfelelő alvásra. Az otthoni munkavégzés során ezeket a tevékenységeket könnyebben be tudták illeszteni a napi rutinjukba.
További problémát jelent az irodai környezet stresszfaktorai, amelyek hatással vannak a munkavállalók fizikai és mentális egészségére egyaránt. A mesterséges világítás, a légkondicionáló használata, valamint a folyamatos társas interakciók terhelése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók kifáradtabbnak és megviseltnek érzik magukat.
A visszatérés az irodába azzal is jár, hogy a munkavállalóknak több időt és energiát kell fordítaniuk megjelenésükre, ami további stresszforrást jelent. Az otthoni munkavégzés során sokkal rugalmasabban tudták kezelni a személyes higiéniával és öltözködéssel kapcsolatos teendőket, míg az irodai környezet formálisabb elvárásokat támaszt.
Szakértők szerint a jelenség rávilágít arra, hogy a munkavállalók jóléte és munka-magánélet egyensúlya mennyire fontos tényező a modern munkahelyi környezetben. A visszatérés az irodába kötelezés nemcsak a produktivitást, hanem a munkavállalók általános életminőségét is érinti, ami hosszú távon hatással lehet a munkavállalói elégedettségre és megtartásra.