A technológiai szektor vezetői napjainkban egyre gyakrabban beszélnek az "ízlésről" (taste) – vagyis arról a képességről, hogy emberi ítéletet gyakoroljunk és egyedi válaszokat határozzunk meg, miközben egy gépet irányítunk. Ez egy ritka készségnek számít, mivel egyes AI-készítette média automatizált tartalmat állít elő, gyakran általános, gyenge minőségű formában.
Kyle Chayka, a The New Yorker újságírója megalkotta a "taste-washing" kifejezést, amely azt jelenti, hogy "antihumanista technológiáknak liberális humanizmus látszatát adják". Más szóval: az AI-nak emberszerű tulajdonságokat kölcsönöznek, és hagyják, hogy ezekkel dolgozzon. A fő kérdés: amikor a gépek végzik az alkotást, mi marad nekünk?
Vezető technológiai szakemberek álláspontja:
- Paul Graham (Y Combinator alapító): "Az AI-korban az ízlés még fontosabbá válik"
- Greg Brockman (OpenAI elnök): "Az ízlés egy új alapvető készség"
- Koen Bok (Framer AI design eszköz alapítója): Azok, akiknek "nagyszerű ízlésük" van, építik a következő kiváló termékeket
A trend eredményeként néhány technológiai óriás maga is megpróbálja megőrizni az ízlést: az Anthropic tavaly egy "Zero Slop Zone" nevű pop-up-ot tartott New Yorkban, ahol lattékat és "thinking" feliratú sapkákat osztogattak. Mark Zuckerberg februárban egy Prada bemutatón jelent meg, jelezve a vállalat érdeklődését a stílus és az ízlés iránt.
Annak ellenére, hogy a tech óriások kijelentik az ízlés szükségességét és azt állítják, hogy az AI fenyegetést jelent rá, mások azzal érvelnek, hogy az AI idővel megtanulhatja az ízlést. Nan Yu, a Linear AI-vállalat termékvezetője a kritikusok között van, aki szerint ez a készség fejleszthető a mesterséges intelligenciában.