A csődbe ment startupok új bevételi forrást találtak: belső digitális kommunikációjukat értékesítik mesterséges intelligencia cégeknek képzési adatként. A Forbes jelentése szerint ez már kiterjedt gyakorlattá vált, és jelentős összegeket hoz a megszűnő vállalatoknak.
Shanna Johnson, a már nem működő Cielo24 szoftvercég vezérigazgatója elmondta, hogy "több százezer dollárért" tudta eladni minden Slack-üzenetet, belső emailt és Jira ticketet AI-képzési adatként. Ez nem egyedi eset: a SimpleClosure nevű startup, amely a cégek bezárásában segít, új eszközt is kifejlesztett erre a célra. A SimpleClosure elmondása szerint az elmúlt évben 100 ilyen üzletet bonyolított le, ahol a kifizetések 10 000 és 100 000 dollár között mozogtak.
Az üzletmodell komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. Még ha az adatokat anonimizálják is, ezek a kommunikációk személyazonosításra alkalmas információkat tartalmazhatnak, különösen azon munkavállalók esetében, akik hosszú karriert építettek ki a cégnél. Marc Rotenberg, a Center for AI and Digital Policy alapítója szerint: "Az adatvédelmi problémák itt igen jelentősek. A munkavállalói adatvédelem továbbra is kulcskérdés, különösen azért, mert az emberek ennyire függővé váltak az új belső üzenetküldő eszközöktől, mint a Slack... Ez nem általános adat. Ezek azonosítható emberek."
Az AI jelenléte már eddig is feszültségeket okozott a munkahelyeken, mivel egyre több cég nyomást gyakorol munkavállalóira az AI-eszközök elfogadására. Egy friss Gallup-felmérés kimutatta, hogy az etikai kifogások és az adatvédelmi aggályok azok közé az okok közé tartoznak, amiért egyes munkavállalók nem használnak AI-t a munkájuk során.
Az adatvédelmi aggályok nem csak az AI-hoz kötődnek: a Checkr háttérellenőrző platform 2024-es felmérése szerint a 3000 megkérdezett csaknem fele fontolóra venné a fizetéscsökkentést az adatvédelem érdekében (bár a cikk itt megszakad, a kontextus egyértelmű).