Amikor Maria először nézett tükörbe masztektómiája után, teste idegennek tűnt számára. Az embereket ilyenkor gyakran arra bíztatják, hogy legyenek "rugalmasak" – ami sokszor úgy hangzik, mint a gyengeség elrejtésének felszólítása, vagy hogy pattsanjanak vissza változatlanul korábbi önmagukhoz. Maria azonban tudta, hogy nincs visszaút. A valódi kérdés az volt: hogyan léphet előre, ezt a tapasztalatot magával hordozva új valóságába.
A rugalmasság nem keménység vagy visszapattanás. A szerző, aki több mint két évtizede kutatja a rugalmasságot és maga is négyszeres rákgyógyult, új könyvében (Falling Forward: The New Science of Resilience and Personal Transformation) azzal érvel, hogy a társadalom tévesen értelmezi ezt a fogalmat. A populáris kultúrában a rugalmasságot kitartással, keménységgel vagy könyörtelen pozitivitással azonosítják, ünnepelve a harcost, a győztes túlélőt. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a rugalmasság ennél sokkal árnyaltabb, nyers és emberibb folyamat.
Évtizedek kutatási eredményei szerint a rugalmasság nem veleszületett személyiségjegy, amely egyesekben megvan, másokban pedig hiányzik. Dinamikus folyamat, amelyet apró, gyakran láthatatlan döntések és interakciók formálnak. Arról szól, hogy értelmünk van és kapcsolatban állunk másokkal – nem arról, hogy erősek vagyunk vagy "győzünk". Az igazi rugalmasság magában foglalja a kiszolgáltatottság elfogadását, az érzelmi megélést és a megváltozott valóság elismerését.
A kutatások azt is megmutatják, hogy a rugalmasság nem egyéni teljesítmény. Társas támogatás, stabil kapcsolatok és közösségi erőforrások nélkül még a legerősebb emberek is meginganak. A családi dinamika, a munkahelyi kultúra és a társadalmi rendszerek mind befolyásolják, hogyan küzdünk meg a nehézségekkel. Az igazán rugalmas szervezetek és közösségek azok, amelyek megértik: az emberek nem robotok, akik egyszerűen "visszaugranak" a traumák után.
A szerző saját tapasztalata és klinikai gyakorlata is megerősíti: a valódi gyógyulás gyakran a változás elfogadásával kezdődik, nem annak tagadásával. Maria története is ezt illusztrálja – nem arról volt szó, hogy visszanyerje korábbi testét vagy életét, hanem hogy új módon találjon értelmet és kapcsolatot. A rugalmasság nem a sérthetetlenségről szól, hanem arról, hogy megtanuljunk "előre bukni" – azaz a nehézségeket beépíteni fejlődésünkbe, nem pedig tagadni őket.