Egy szövetségi bíró pénteken elutasította a Pennsylvania State University volt kurátorának keresetét az egyetem és kuratóriuma ellen indított perének legnagyobb részét, amelyet elbocsátása miatt nyújtott be. A bíróság azonban továbbengdte az Első Alkotmánykiegészítésre alapozott követeléseket, hogy megvizsgálhassa, a felperes közalkalmazottként, magánszemélyként vagy választott tisztségviselőként járt-e el.
Az ügy középpontjában az áll, hogy a volt kurátor mely minőségében járt el az őt érintő intézkedések idején. Ez a megkülönböztetés döntő jelentőségű a jogi érvelés szempontjából, mivel a szólásszabadsághoz való jog eltérően érvényesül közalkalmazottak, magánszemélyek és választott tisztségviselők esetében.
A bíróság döntése azt jelenti, hogy a per nem zárult le teljesen, hanem folytatódik a szólásszabadsággal kapcsolatos állítások tekintetében. A bíróságnak most azt kell tisztáznia, hogy a felperes milyen jogállással rendelkezett kurátori pozíciójában, ami meghatározza, hogy alkotmányos jogai megsértésre kerültek-e.
Az eset rávilágít arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetőségi tagjai esetében milyen összetett jogi kérdések merülhetnek fel a munkajogi és alkotmányos jogok metszéspontjában. A per kimenetele precedenst teremthet hasonló esetekben, ahol egyetemi kurátorok jogállása kerül szóba.