A mesterséges intelligencia bevezetése a toborzásban egy valódi "AI fegyverkezési verseny" kialakulásához vezetett, amely gyorsabb, de kevésbé átlátható és megbízható rendszert hozott létre. Alison Lands, a Jobs for the Future alelnöke szerint az AI ugyan okosabb és objektívebb toborzást ígér, de a gyakorlatban új bizonytalanságokat és következetlenségeket vezet be egy amúgy is sérülékeny rendszerbe.
Kulcs statisztikák a jelenlegi helyzetről:
- Közel 50% - a munkakeresők ennyi hányada használ AI-t a jelentkezési mennyiség növelésére
- 30% - a toborzásban érintett szakemberek szerint az AI-eszközök már olyan feladatokat végeznek, amelyeket korábban emberek láttak el
A munkáltatók olyan mennyiségű jelentkezéssel szembesülnek, amelyet reálisan nem tudnak feldolgozni. A túlterhelt toborzási csapatok AI-alapú megoldásokhoz fordulnak az önéletrajzok szűrésére, interjúk ütemezésére, kompetenciák értékelésére és a munkakörbe való illeszkedés előrejelzésére. Ez egy önmegerősítő ciklust hoz létre: a jelentkezők AI-eszközökkel gyorsan készítenek önéletrajzokat és motivációs leveleket, ami tovább növeli az alkalmazások számát.
Az University of Phoenix Career Institute "Az Illúzió a Képességalapú Toborzásban" című jelentése dokumentálja az AI-eszközök növekvő használatát és az ezzel járó kihívásokat. A bizonytalan munkaerőpiac, amelyet részben maga az AI elterjedése okoz, olyan rendszert hozott létre, amely gyorsabb mint valaha, de kevesebb egyértelműséggel, bizalommal és közös megértéssel dolgozik arról, hogy mit jelent valójában "képzettnek" lenni.
A jelentés szerint a vállalati vezetőknek alapvető változtatásokat kell elsőbbségi feladatként kezelniük ahhoz, hogy maximalizálják az AI hatékonyságban rejlő előnyeit, miközben sikeres toborzási eredményeket biztosítanak a munkakeresők számára is.