A startup-alapítók karrierjében a legnehezebb átmenet nem a termékfejlesztés vagy az ügyféltoborzás, hanem az, hogy megtanulják delegálni és mások munkáján keresztül eredményt elérni. Azok az alapítók, akik ezt a leckét korán elsajátítják, képesek skálázni vállalkozásukat; akik nem, elakadnak a növekedésben.
A legtöbb sikeres vállalkozó azért lesz alapító, mert kiemelkedően jól csinál valamit - legyen az értékesítés, termékfejlesztés vagy marketing. A probléma akkor kezdődik, amikor a vállalkozás növekedni kezd: az alapító nem tud mindent egyedül csinálni, embereket kell felvennie. Ez a pont válik kritikussá, mert az egyéni teljesítményből a vezetői szerepkörbe való átmenet teljesen más készségeket igényel.
Az alapítók három fő hibát követnek el ebben a fázisban:
- Túl sokáig egyedül csinálnak mindent: Nem hajlandók feladatokat átadni, mert úgy érzik, senki sem tudja olyan jól elvégezni, mint ők. Ez viszont korlátozza a vállalkozás növekedését.
- Rosszul delegálnak: Feladatokat adnak át, de nem biztosítják a megfelelő erőforrásokat, képzést vagy kontextust az alkalmazottaknak, majd csalódottak az eredményben.
- Mikromenedzselnek: Átadják a feladatot, de folyamatosan beleavatkoznak, aláássák a csapat önállóságát és motivációját.
A sikeres átmenet kulcsa a coaching szemlélet elsajátítása. Az alapítóknak meg kell tanulniuk kérdéseket feltenni ahelyett, hogy válaszokat adnának, fejleszteniük kell munkatársaikat, és el kell engedniük a közvetlen kontrollt. Ez nem egyszerű, mert az alapítók általában az egyéni teljesítményükért kaptak elismerést karrierjük során, most viszont mások sikere lesz az ő sikerük mércéje.
Azok a startup-vezetők, akik ezt a brutális leckét korán megtanulják - hogy az ő szerepük már nem a "csinálás", hanem a csapat képessé tétele a csinálásra -, képesek valódi szervezetet építeni egy egyéni vállalkozás helyett. Ez a különbség a kisebb, alapító-függő startup és a gyorsan skálázható vállalkozás között.