A munkahelyi stressz nem személyes probléma, hanem a modern munka tervezéséből fakadó strukturális hiba – állítja Amy Leneker, a Center for Joyful Work alapítója és vezérigazgatója, aki több mint 100 000 vezetőt és csapatot segített már Fortune 100 cégeknél. 25 évnyi vezetői tapasztalattal rendelkezik, tanult vezetést Yale-en, idegtudományt a NeuroLeadership Institute-nál, és stressz-rezilienciát a Harvard Medical School-ban. Éves nemzeti munkaerő-piaci kutatást vezet The State of Stress and Joy at Work címmel.
A munkahelyi stressz globális költsége évente 8,9 billió dollár. A munkaerő-piaci stressz emelkedik, az elkötelezettség csökken, és a jóllét romlik világszerte. Az anyagi hatáson túl azonban személyesebb árat fizetünk: fizikai, mentális és érzelmi egészségünket. Leneker maga is kétszer égett ki súlyosan, ami arra késztette, hogy nemzeti munkaerő-piaci kutatást és több mint 150 interjút és fókuszcsoportot vezessen le különböző iparágakban dolgozó vezetőkkel és csapatokkal.
Kutatásai során felfedezte, hogy a stressz szisztematikusan aláássa a sikert, és az öröm része a megoldásnak. A stressz nem a siker ára, hanem az a tolvaj, amely ellopja azt. Aki hétfő reggel kimerülten ébred, vagy vasárnap este már retteg a következő héttől, az nem önmagával van probléma. A probléma a munka megszervezésének módja, amelybe a stressz be van építve.
Leneker új könyve, a Cheers to Monday: The Surprisingly Simple Method to Lead and Live with Less Stress and More Joy öt kulcsfontosságú megállapítást oszt meg:
- A munka jelenlegi formájában nem működik megfelelően
- A különböző típusú stresszorok felismerése és kezelése kritikus fontosságú
- Az önvád helyett a strukturális problémák megértése vezet megoldáshoz
- Kevesebb stressz és jobb teljesítmény egyidejűleg is elérhető
- Az öröm nem luxus, hanem eszköz a munkában
A szakértő szerint ha megtanuljuk felismerni és megfelelően reagálni a különböző stressztípusokra – és abbahagyjuk, hogy magunkat hibáztassuk –, akkor egyidejűleg érezhetjük jobban magunkat és teljesíthetünk jobban is. A módszer lényege, hogy a stressz nem elkerülhetetlen velejárója a sikernek, hanem azonosítható és kezelhető tényező, amely ha megfelelően kezeljük, jelentősen javíthatja mind a munkavállalók jóllétét, mind a szervezetek teljesítményét.