A fizikai szakmunkák álláslehetőségei 40%-kal zuhantak 2022 óta – olyan szakmákban, mint a vízvezeték-szerelés, villamosság vagy gyári munka. A gyártás és építőipar területén a felvételi aktivitás a 2009-es recesszió szintjére esett vissza, amikor a munkanélküliség 10% volt – kétszerese a mai szintnek.
A New York Times jelentése szerint a visszaesésnek több oka is van:
- Vámemelések: növelték a gyártók és javítószektorok költségeit
- Magasabb kamatlábak: befagyasztották az ingatlanpiacot, megszüntetve a szakemberek folyamatos munkáját
- Bevándorlási korlátozások: elvágták a kezdő szintű fizikai munkára hajlandó munkavállalók utánpótlását
A helyzet ironikus ellentmondása, hogy fehérgalléros dolgozók éppen most menekülnek tömegesen a szakmunkákba, hogy elkerüljék a mesterséges intelligencia általi automatizálást. Az AI-tól elvileg védettnek hitt fizikai munkák helyett azonban kiderült, hogy nem a technológia, hanem a gazdasági ciklusok határozzák meg, ki kap munkát.
A munkaerőpiaci adatok azt mutatják, hogy még a hagyományosan stabilitást ígérő szakmák sem immunisak a makrogazdasági változásokra. A jelenlegi helyzet különösen meglepő, mivel a munkanélküliség jelenleg csak feleannyit tesz ki, mint a 2009-es recesszió idején volt, mégis hasonló szintű visszaesést tapasztalunk a fizikai szakmák felvételi aktivitásában.