Liz Kendall, a Tudomány, Innováció és Technológia minisztere, aki az Egyesült Királyságban a mesterséges intelligenciáért (AI) is felelős, beismerte, hogy nem használ AI-t a munkája során. A miniszter a BBC Radio 5 Live és Newsnight közös interjújában, egy önvezető autóban utazva árulta el, hogy az AI-t kizárólag magánéletében alkalmazza.
Ez a kijelentés különösen figyelemre méltó időzítésű: Kendall a napokban jelentette be egy 500 millió fontos alapot, amely brit AI-cégeket támogat, és amelyet saját szavaival "nemzetbiztonsági és gazdasági prosperitás szempontjából kulcsfontosságúnak" nevezett. A miniszter őszintén fogalmazott: "Nos, az AI-t személyesen használom, nem pedig a munkahelyemen, ha őszinte akarok lenni. Sokkal valószínűbb, hogy a magánéletemben alkalmazom."
Az ellentmondást fokozza, hogy egy évvel ezelőtt Peter Kyle, Kendall elődje, "Humphrey" néven bemutatta a kormányzati AI-eszközöket, amelyeket a klasszikus BBC sitcom, a Yes, Minister ravasz hivatalnokáról neveztek el. Kyle akkor kijelentette: "Senkinek sem kellene időt pazarolnia olyasmire, amit az AI gyorsabban és jobban tud megcsinálni." A kormányzati hivatalnoktól egyébként elvárták volna az AI használatát.
Kendall példaként említette, hogy a Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztériumnál (Department for Work and Pensions) a munkaközpontok munkatársai AI-t használnak az álláskeresők önéletrajzainak átírására, valamint kormányzati konzultációkra érkezett válaszok összefoglalására. A New Statesman nemrégiben arról számolt be, hogy brit törvényeket már AI írja, de ezt nem hozták nyilvánosságra. Kendall visszautasította ezt az állítást: "Biztosan nem írt egyetlen törvényt sem azok közül, amelyeken dolgozunk a közösségi média és az online biztonság terén."
A miniszter személyes AI-használatának legutóbbi példájaként egy egészségügyi esetet hozott fel: "Tudni akarja, mire használtam utoljára? Nem hiszem el, hogy ezt mondom... Allergiás reakciót kaptam valamitől. Valami drága és valószínűleg értelmetlen krémet kentem az arcomra..." - vallotta be. Az eset jól példázza a szakadékot a kormányzati AI-stratégia ambíciói és a magas rangú döntéshozók valós gyakorlata között.
