A globális energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuz-szoros egy hónapja tartó lezárása arra figyelmezteti a szakértőket, hogy a világ az 1970-es évek olajválságánál is súlyosabb problémák felé tart. Lars Jensen, hajózási szakértő és a Maersk korábbi igazgatója nyilatkozta a BBC-nek, hogy az amerikai-izraeli Irán elleni háború hatása lényegesen nagyobb lehet, mint az 1970-es években tapasztalt gazdasági káosz.
A Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója, Fatih Birol e hónap elején figyelmeztette a világot, hogy a történelem legnagyobb globális energiabiztonsági fenyegetésével nézünk szembe. Kijelentése szerint ez "sokkal nagyobb, mint amit az 1970-es években tapasztaltunk az olajárak sokkja idején. Ez még nagyobb, mint az Oroszország ukrajnai inváziója után tapasztalt földgázár-sokk is."
Vannak azonban szakértők, akik szerint a mai világ ellenállóbb, mint az 1970-es években volt. Dr. Carol Nakhle közgazdász, a Crystol Energy vezérigazgatója elmondta: "Az 1970-es évek olajválsága alapvetően különbözött a maitól, mivel az első olajsokk egy szándékos politikai döntés eredménye volt." 1973 októberében az arab olajtermelők embargót vezettek be az Egyesült Államok vezette országcsoporttal szemben, amiért azok támogatták Izraelt a jom kippuri háborúban.
Ez a politikai lépés az olajtermelés összehangolt csökkentésével párosult. Ennek eredményeként az olajárak néhány hónap alatt közel megnégyszereződtek, ami üzemanyag-adagoláshoz vezetett a főbb olajfogyasztó országokban. Nakhle szerint ez globális gazdasági és pénzügyi válságot váltott ki tartós következményekkel.
Dr. Tiarnán Heaney, a Queen's University Belfast kutatója szerint a magas olajárak általános inflációt eredményeztek, ami miatt a vállalkozások visszafogták tevékenységüket, és a munkanélküliség az egekbe szökött. Ennek hatalmas tovagyűrűző hatásai voltak, amelyek károsították a gazdaságot.