Egy 3D nyomtatással foglalkozó vállalat ellen indult per az Egyesült Államokban, amelyben a felperesek azzal vádolják a céget, hogy tévesen osztályozta dolgozóit, és ennek következtében megtagadta tőlük a túlóradíjakat.
A kereset szerint a vállalat operátorokat és más munkavállalókat független vállalkozóként vagy felügyelet alól mentesített alkalmazottként kategorizált, holott valójában nem-mentesített munkavállalóknak minősültek volna, akiknek joguk lett volna túlóradíjakhoz a szövetségi és állami munkajogi szabályozás alapján.
Az időmúlásnak (overtime) való jogosultság megállapítása az amerikai munkajogban kulcsfontosságú kérdés. A nem-mentesített munkavállalók jogosultak másfélszeres bérre minden, a heti 40 órát meghaladó munkaórára. A tévesen besorolt alkalmazottak jelentős összegű elmaradt túlóradíjat veszíthetnek el.
A per rávilágít arra a munkaerőpiaci problémára, amikor munkáltatók költségmegtakarítás céljából tévesen sorolják be dolgozóikat független vállalkozónak vagy mentesített kategóriába, hogy elkerüljék a túlóradíjak, társadalombiztosítási járulékok és egyéb munkáltatói kötelezettségek kifizetését.
Az ügy kimenetele precedenst teremthet a 3D nyomtatási iparágban dolgozó operátorok és hasonló pozíciók helyes besorolására vonatkozóan, és hatással lehet más technológiai cégek munkavállalói osztályozási gyakorlatára is.