Szakszervezetek kérték egy New York-i szövetségi bírót szerdán, hogy utasítsa el a kormány perelhárítási kérelmét egy olyan ügyben, amely a Trump-adminisztráció állítólagos mesterséges intelligencia alapú megfigyelési gyakorlatát érinti. A szakszervezetek szerint a kormány nem-állampolgárok nézeteit figyelte meg azzal a céllal, hogy célpontokat találjon a bevándorlási jogérvényesítéshez.
A szakszervezetek érvelése szerint tagjaik alkotmányos alapjogai, különösen az Első Kiegészítésben rögzített szólásszabadság megsértése megalapozza perindítási jogukat (standing). A szakszervezetek állítása szerint a mesterséges intelligencia alapú megfigyelési rendszer olyan személyeket céloz meg, akik kifejezik nézeteiket, ami közvetlenül sérti tagjaik alkotmányos jogait.
Az ügy különösen érdekes a munkaügyi szakszervezetek számára, mivel tagjaik között számos bevándorló vagy nem-állampolgár is van, akiket az állítólagos megfigyelési program érinthet. A szakszervezetek azt állítják, hogy a kormányzati megfigyelés olyan légkört teremt, amely elriasztja a dolgozókat attól, hogy szabadon kifejezzék véleményüket vagy részt vegyenek szakszervezeti tevékenységekben.
A Trump-adminisztráció arra hivatkozva kérte az ügy elutasítását, hogy a felperesek nem rendelkeznek megfelelő perindítási joggal. A kormány szerint a szakszervezetek nem tudták megfelelően bizonyítani, hogy tagjaik konkrét sérelmet szenvedtek volna a feltételezett megfigyelési program következtében.
Az ügy kimenetele jelentős hatással lehet a munkahelyi jogokra és a bevándorló dolgozók védelmére, különösen olyan környezetben, ahol a mesterséges intelligencia alapú megfigyelési technológiák egyre szélesebb körben terjednek. A szakszervezetek érvelése arra irányul, hogy a megelőző hatás (chilling effect) önmagában is elegendő sérelem a perindítási jog megalapozásához.