A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb világgazdasági előrejelzése szerint az iráni háborúból eredő energiaválság az Egyesült Királyságot sújtja a legkeményebben a világ fejlett gazdaságai közül. Az IMF a 2025-re vonatkozó brit növekedési becslését 0,8%-ra csökkentette, szemben a januárban, az ellenségeskedések kezdete előtt jelzett 1,3%-kal. Ez a 0,5 százalékpontos visszavétel a legnagyobb mértékű a fejlett gazdaságok között.
Az IMF az előrejelzés romlását három fő tényezővel indokolta: az iráni háborúval, a kevesebb kamatcsökkentéssel, valamint azzal a várakozással, hogy a magasabb energiaárak hatása a jövő évre is átnyúlik. A szervezet hangsúlyozta, hogy a háború veszélyeztetheti a világgazdaság pályáját, és egy elhúzódó konfliktus globális recessziót kockáztat. Az IMF óvatosságra intette a jegybankokat a kamatemelés terén a magasabb infláció elleni küzdelemben.
A visszavágás nagysága hasonló az OECD múlt havi előrejelzéséhez, amely szintén azt jelezte, hogy Nagy-Britannia szembesül a G20-as nagygazdaságok közül a legnagyobb gazdasági növekedési veszteséggel az iráni háború következtében. Az IMF szerint az Egyesült Királyság, mint nettó energiaimportőr, különösen érzékeny az energiaárak gyors emelkedésére. A módosított előrejelzés szerint Nagy-Britannia most közepes növekedéssel rendelkezik idei összevetésben a társországokhoz képest.
A jövő évre vonatkozóan az IMF pozitívabb képet fest: várakozásai szerint Nagy-Britannia ismét a leggyorsabban növekvő európai gazdaság lesz a G7-es csoporton belül 2026-ban, bár kissé lassabb, 1,3%-os növekedési ütemmel. Ez fontos a brit kormány számára, amelynek kulcsfontosságú célja, hogy a parlamenti ciklus végére a G7 leggyorsabban növekvő gazdasága legyen.
Az inflációs előrejelzések szerint Nagy-Britannia a G7-ek között a legmagasabb inflációval rendelkezik idén, 3,2%-kal, és jövőre is, 2,4%-kal, az Egyesült Államokkal (2026) és Olaszországgal (2027) együtt. Az IMF várakozása szerint a brit infláció idén átmenetileg felgyorsul és 4% felé emelkedik, majd 2027 végére visszatér a Bank of England 2%-os célkamatlábához, ahogy a magasabb energiaárak hatása elhalványul, és a romló munkaerőpiaci helyzet lassabb bérhez vezet.