Az 'It's not personal, it's business' (semmi személyes, ez üzlet) évtizedek óta az egyik leggyakrabban hangoztatott kijelentés az üzleti életben, amelyet vezetők használnak nehéz döntések – elbocsátások, átszervezések, juttatások megvonása – kommunikálása során. A valóság azonban az, hogy ez a kifejezés a vezetés egyik legveszélyesebb és legtoxikusabb hazugsága, amely alapvetően aláásza a munkavállalói bizalmat és elkötelezettséget.
A probléma gyökere, hogy az üzleti döntések mindig személyesek azok számára, akiket érintenek. Amikor egy alkalmazott elveszíti az állását, a lakáshitelét, a családjának egészségügyi biztosítását veszélyezteti – ez rendkívül személyes. Amikor valaki évek óta dolgozik egy projekten, majd azt hirtelen megszüntetik, az érzelmileg és szakmailag is személyes. A vezetők, akik ezt a kifejezést használják, lényegében azt üzenik, hogy az alkalmazottak érzései és élettapasztalatai nem számítanak.
A mondat arra szolgál, hogy a vezetők távolságot teremtsenek saját döntéseik következményeitől. Ez egy védekező mechanizmus, amely lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a felelősséget és az érzelmi teher viselését. Ehelyett a döntést „az üzletre