Egy toborzó levélben számolt be szokatlan élményéről: egy második körös videóinterjún gyorsan egyértelművé vált, hogy a jelölt előre megírt szkriptről olvassa fel minden válaszát. Ajelölt folyamatosan a képernyőt nézte, szemmel láthatóan olvasva a válaszokat, nem pedig természetes beszélgetést folytatva.
A toborzó mélyebb, technikai kérdéseket tett fel a pozícióval kapcsolatban, mivel ez már a második interjúkör volt. A helyzet különösen kínossá vált, amikor egyértelművé vált, hogy a jelölt nem spontán válaszol, hanem szó szerint felolvas egy dokumentumból. A videóformátum miatt ez különösen feltűnő volt, mivel a jelölt tekintetének mozgása és viselkedése egyértelműen jelezte, hogy olvas.
A levélíró kérdése az volt, hogyan kezelje ezt a helyzetet. Bár a jelölt felkészültnek tűnhet azzal, hogy előre elkészítette a válaszokat, az interjúszituáció lényege éppen a spontán gondolkodás, problémamegoldó képesség és kommunikációs készségek értékelése. Amikor valaki szkriptről olvas, ez nem ad valós képet ezekről a kompetenciákról.
Az ilyen esetekben a szakértői tanács szerint a toborzónak érdemes lehet:
- Félbeszakítani a jelöltet és finoman jelezni, hogy észrevette a helyzetet
- Váratlan, follow-up kérdéseket feltenni, amelyekre nem készülhetett elő
- Az értékelésben figyelembe venni, hogy a jelölt nem mutatta meg valódi kommunikációs képességeit
- Megfontolni, hogy ez a viselkedés mennyire illeszkedik a pozíció követelményeihez
A helyzet rávilágít arra a kihívásra, amelyet a videóinterjúk jelentenek a hitelesség értékelésében. Míg a felkészülés természetes és elvárható, a szó szerinti felolvasás megkérdőjelezi a jelölt valódi képességeit és azt, hogy mennyire lesz képes a munka során önállóan, kreatívan gondolkodni és kommunikálni.