A tehetségszakembereknek gyökeresen meg kellett változtatniuk munkamódszereiket, mivel a munkavállalók egyre kevésbé hajlandók elhagyni stabil munkahelyüket. Egy SHRM Talent konferencián elhangzott előadás szerint a világ egy "vonzás utáni korszakban" van, ahol a toborzóknak "a csábításra kell összpontosítaniuk". A szakértő szerint a toborzóknak megoldást kell kínálniuk arra a problémára, amely miatt egy jelölt egyáltalán fontolóra veszi az új állást.
A legnagyobb kihívást az mesterséges intelligencia eszközökkel készített jelentkezések áradata jelenti, amely megnehezíti a jó jelöltek azonosítását, a Glassdoor kutatása szerint. Ennek eredményeként néhány toborzó nem hagyományos módszerekhez folyamodott a jelöltek felkutatására, amint azt egy Zety felmérés kimutatta. Ezek közé tartozik a tehetségkutatás a munkán kívüli helyeken, úgymint:
- Éttermekben
- Élelmiszerboltokban
- Repülőtereken
- Partikokon
- Néha még randiapplikációkon is
A Gartner HR Practice kutatási igazgatója szerint a toborzóknak olyan módszereket kell találniuk, amelyekkel pontosan fel tudják mérni a jelöltek készségeit, mivel a generatív AI használata bonyolítja ezt a folyamatot. Azt javasolta, hogy olyan interjúkérdéseket használjanak, amelyekkel a generatív AI nehezen boldogul, például viselkedéses kérdéseket, amelyek személyes tapasztalatra épülnek, ahelyett, hogy általános kérdéseket tennének fel a vezetési stílusról.
A munkavállalók a piaci bizonytalanság miatt a biztonság érdekében a jelenlegi munkahelyükön maradnak, így a toborzóknak többet kell tenniük, mint egyszerűen egy állást felajánlani. Az álláskeresők nehezen tudnak kiemelkedni az egyre inkább automatizált környezetben, amit a megnövekedett AI-használat okoz.
A szakértők szerint a mai munkaerőpiacon a toborzóknak jelentősen több munkát kell befektetniük a megfelelő tehetségek megtalálásába és megszólításába, részben válaszként az AI-eszközök által generált jelentkezési hullámra és a munkavállalók megváltozott elvárásaira.