Az Egyesült Államok Tizenegyedik Körzetbeli Fellebbviteli Bírósága elutasította egy tanárnő keresetének újranyitását, amelyben egy georgiai iskolai körzet ellen indított eljárást. A tanárnő állítása szerint a munkaadó elbocsátotta őt ahelyett, hogy engedélyezte volna számára a távmunkát a COVID-19 járvány idején, és ezt korábbi rákdiagnózisa miatt tette.
A bíróság döntése értelmében a tanárnő túl sokáig várt azzal, hogy bejelentse ügyét az Egyesült Államok Egyenlő Foglalkoztatási Lehetőségek Bizottságához (U.S. Equal Employment Opportunity Commission, EEOC). A per-indítást megelőző bejelentés kötelező lépés a diszkriminációs ügyekben, és határidőhöz kötött.
Az ügy központi kérdése az volt, hogy a tanárnő fogyatékossága (korábbi rákdiagnózis) alapján történő hátrányos megkülönböztetés áldozata lett-e, amikor a munkaadó nem biztosított számára távmunkalehetőséget a járvány alatt, majd megszüntette munkaviszonyát. A törvény szerint azonban az ilyen esetekben az érintettnek szigorú határidőn belül be kell nyújtania panaszát az EEOC-hez, mielőtt bírósághoz fordulhatna.
A fellebbviteli bíróság megerősítette az alsóbb fokú bíróság döntését, amely szerint a késedelmes bejelentés miatt az ügy nem vizsgálható érdemben. Ez a döntés rávilágít arra, mennyire fontos a munkavállalók számára, hogy tisztában legyenek a diszkriminációs panaszok benyújtásának szigorú határidejével és eljárási követelményeivel.
Az ügy azt is jelzi, hogy a járvány alatt felmerült távmunka-kérelmek és az ezzel kapcsolatos döntések továbbra is jogi viták tárgyát képezhetik, különösen akkor, ha fogyatékossággal élő munkavállalókról van szó. A bíróságok azonban kizárólag azokat az ügyeket vizsgálhatják, amelyek megfelelnek a formai és határidő-követelményeknek.