A célkitűzés továbbra is alapvető fontosságú a teljesítménymenedzsmentben, hiszen struktúrát ad, tisztázza az elvárásokat és összehangolja az egyéni munkát a szervezeti prioritásokkal. Az SAP Future of Work Research Lab és ügyféltapasztalatok azonban egyértelműen kimutatták, hogy a teljesítmény nem a célok kitűzésekor dől el. A célmeghatározás csupán az irány kijelölését jelenti, ám a valódi kérdés az, hogy mi tartja fenn a haladást és biztosítja a célok elérését.
A kutatások szerint a teljesítmény a célkitűzés után, a végrehajtás során alakul ki és fejlődik. A célok pusztán keretet adnak, de önmagukban nem garantálják az eredményességet. A siker attól függ, hogyan követik nyomon a haladást, milyen támogatást kapnak a munkavállalók, és hogyan reagálnak a felmerülő akadályokra és változásokra a célok eléréséhez vezető úton.
A vállalatok gyakran túlhangsúlyozzák a célmeghatározás fontosságát, miközben a célok elérését támogató folyamatok - a folyamatos visszajelzés, a coaching, az erőforrások biztosítása és a rugalmas alkalmazkodás - sokkal nagyobb hatással vannak a végeredményre. A teljesítménymenedzsment ezért nem lehet egyszerűen egy évenkénti célkitűzési gyakorlat, hanem folyamatos, dinamikus folyamattá kell válnia.
Az SAP tapasztalatai alapján azok a szervezetek érnek el jobb teljesítményt, amelyek a célok után következő időszakra helyezik a hangsúlyt: rendszeres check-in beszélgetéseket tartanak, valós idejű támogatást nyújtanak, és lehetőséget adnak a célok módosítására, ha a körülmények megváltoznak. Ez az átgondolás alapvetően formálja át a teljesítménymenedzsment gyakorlatát.