Egy Melbourne-i rádiós műsorvezető karrierjének elvesztése után egy évtizedes újjáépítési folyamat kezdődött. Mivel a legtöbb műsorkészítési felkéréséért nem fizettek, a megélhetés érdekében majdnem minden munkát elvállalt: kvízmester, esküvői DJ, bébiszitter, szövegíró és dokumentumfilm-kritikus is volt.
A legmeghatározóbb élményt mégis a bútorszállítóként eltöltött évek adták. A munka során megtanulta, hogy minden matrac foltos - és ez teljesen természetes. A tapasztalat megváltoztatta a mindennapi dolgokhoz való viszonyát is: ma már soha nem vásárolna üveg étkezőasztalt, miután annyit kellett költöztetnie belőlük.
A fizikai munka legértékesebb része azonban nem a bútormozgatás volt, hanem az emberek, akikkel együtt dolgozott. Az ő jelenlétük és a közös munka tette igazán jelentőssé ezt az időszakot, amely végül segített újra felépíteni a broadcast karriert.