A meetingek semlegesnek tűnnek a naptárban – mindenki ugyanazt a 30 perces időblokkot látja, és elvileg mindenkinek egyforma esélye van hozzászólni. A valóságban azonban a meetingek azok a helyek, ahol a hatalmi viszonyok kifejeződnek, az érdemeket leszedik, és kikényszerítik a szabályokat, hogy ki beszélhet és ki nem. Az egyenlőtlenség megértéséhez érdemes a meetingeken zajló folyamatokat alaposabban megvizsgálni, különösen amikor a nők vezetői pozícióban való jelenléte stagnál vagy csökken.
1. A munkateher adója: Valakinek el kell végeznie a meetingek működtetéséhez szükséges háttérmunkát: tárgyalókat foglalni, napirendi pontokat összegyűjteni, jegyzetelni és összefoglalót küldeni. Ez fontos, de alacsony presztízsű, többnyire láthatatlan és ritkán jutalmazzák. Kutatások szerint vegyes nemű csoportokban a nők 48%-kal gyakrabban vállalkoztak ezekre az „előléptetést nem szolgáló feladatokra
