Az Egyesült Államok Ötödik Körzeti Fellebbviteli Bírósága megsemmisítette a Trinseo kontra Harper ügyben hozott 75 millió dolláros esküdtszéki ítéletet, amelyet üzleti titoksértés miatt hoztak. A döntés alapvető üzenete, hogy a kártérítési igényeket külön kell számítani minden egyes állítólagos üzleti titkot illetően, hogy az esküdtszék ne spekulatív alapon ítéljen.
A probléma az volt, hogy a felperes egyetlen, összevont kártérítési modellt használt valamennyi állítólagos üzleti titkot illetően. Amikor az esküdtszék csak néhány titkot ismert el védettnek, a bíróság nem tudta megállapítani, hogy a kártérítés mekkora része vonatkozik a valóban védett titkokra, és mekkora a nem védett információkra. Emiatt az ítélet spekulatívvá és fenntarthatatlanná vált.
A Seyfarth ügyvédi iroda szakértői szerint ez az ügy erős figyelmeztetés a jogi szakma számára: amikor üzleti titoksértési perben több titkot is állítanak, elengedhetetlen, hogy a kártérítés minden egyes titkot illetően külön-külön legyen kiszámítva és bemutatva. Ez lehetővé teszi az esküdtszék számára, hogy csak a ténylegesen védett titkokat jutalmazó, nem spekulatív ítéletet hozzon.
A döntés gyakorlati következménye, hogy a vállalatoknak és jogi képviselőiknek már a per korai szakaszában fel kell készülniük a differenciált kártérítési számítás elkészítésére. Ez különösen fontos olyan ügyekben, ahol több állítólagos üzleti titok is szerepel, mert az összevont kártérítési modell alkalmazása a teljes ítélet megsemmisítését eredményezheti.
Az ügy rávilágít arra is, hogy az üzleti titoksértési perekben nem elég egyszerűen nagy összegű kártérítést követelni – a követelésnek minden egyes titkot illetően külön indokolhatónak és számszerűsíthetőnek kell lennie. Ez magasabb szintű előkészületet és szakértői bizonyítást igényel a felperesektől.