A munkáltatók által megbízhatónak hitt toborzási technológia valójában jogi felelősségre vonhatóvá teheti a vállalatokat. Csoportos keresetek (class action perek) indultak már jelentős ATS (Applicant Tracking System - pályázatkövető rendszer) szolgáltatók ellen, miközben új állami jogszabályok hamarosan életbe lépnek szoros határidőkkel.
2026 fordulópontot jelenthet azon munkáltatók számára, akik azt feltételezték, hogy a szoftverük automatikusan megfelel a jogszabályoknak. A toborzási technológia, amely eredetileg a munkaerő-felvétel egyszerűsítését szolgálta, váratlanul jogi kockázati forrássá válhat.
A probléma főbb területei:
- Az ATS rendszerek nem minden esetben felelnek meg az új jogszabályi követelményeknek
- Állami szintű törvények szigorú határidőket szabnak a megfelelésre
- A szoftverszállítók ellen indított perek rávilágítanak a rendszerek jogi hiányosságaira
- A munkáltatók felelőssége, hogy ellenőrizzék rendszereik megfelelőségét
A helyzet különösen aggasztó, mivel sok vállalat nem is tudja, hogy az általa használt toborzási rendszer potenciálisan jogsértő módon működik. A szoftvergyártókba vetett bizalom önmagában nem mentesít a jogi következmények alól.
A szakértők szerint a munkáltatóknak proaktívan kell felülvizsgálniuk ATS rendszereiket, nem pedig megvárniuk, amíg jogi problémák merülnek fel. Az új állami törvények szigorú határidői azt jelentik, hogy a megfelelőség biztosítására rendelkezésre álló idő egyre szűkül, és a felkészületlen vállalatok komoly jogi és pénzügyi kockázatoknak tehetik ki magukat.