Egy manhattani szövetségi bíróságon pénteken tárgyalták azt az ügyet, amelyben egy New York University professzor azt állítja, hogy a Cognizant Technology Solutions azért bocsátotta el, mert panaszt tett a felvételi eljárásokban tapasztalt hátrányos megkülönböztetés miatt. A technológiai vállalat jogi képviselője ezzel szemben úgy jellemezte a felperest, mint problémás munkavállalót, aki nem tudott egykorú bizonyítékokat felmutatni állításainak alátámasztására.
Az esküdtszék előtt zajló tárgyaláson a Cognizant ügyvédje hangsúlyozta, hogy a munkavállalót együttműködésre képtelenségéért bocsátották el, nem pedig azért, mert aggályait kifejezte volna a vállalat felvételi gyakorlatával kapcsolatban. A védelem arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendelkezik olyan kortárs dokumentációval vagy bizonyítékokkal, amelyek alátámasztanák, hogy valóban kifogásolta volna a diszkriminatív toborzási gyakorlatot munkaviszonyának fennállása alatt.
Az ügy középpontjában az a kérdés áll, hogy a munkavállaló elbocsátása jogellenes megtorlás volt-e amiatt, hogy szóvá tette a felvételi hátrányos megkülönböztetést, vagy pedig jogos személyzeti döntés a munkavállaló állítólagos együttműködésre való hajlandósága hiánya miatt. A per kimenetele precedenst teremthet hasonló munkajogi esetekben, ahol a munkavállalók azt állítják, hogy panasztételük miatt kellett távozniuk.
A tárgyalás jelenleg is folyamatban van, az esküdtszék döntésétől függ, hogy bizonyítottnak látják-e a jogellenes elbocsátást vagy a Cognizant álláspontját fogadják el. Az ügy rávilágít arra a kihívásra, amellyel a munkavállalók szembesülnek, amikor belső visszaéléseket vagy diszkriminációt próbálnak bejelenteni, különösen akkor, ha nem rendelkeznek kellő dokumentációval panaszukról.
