Éveket töltöttél erős szakmai hálózat kiépítésével, kapcsolatokat ápoltál kollégákkal, mentorokkal és iparági vezetőkkel. Mégis, amikor jelzed, hogy új lehetőségeket keresel, az ígéretes beszélgetések gyakran csendbe fulladnak, a bemutatkozások elmaradnak, az emailek pedig válasz nélkül maradnak. Ez nem a szakmai reputációdról szól, hanem egy tervezési problémáról: túl nehézzé teszed másoknak, hogy segítsenek neked.
Az első és legfontosabb módszer: kérj engedélyt, hogy közvetlenül írhass a kapcsolatának. Amikor valaki felajánlja, hogy továbbítja az önéletrajzodat, az jól hangzik, de ritkán hatékony. Az alapvető probléma: átadod az irányítást a munkakeresésed felett valakinek, akinek tucatnyi más prioritása van. Még a legjobb szándékú kapcsolat sem biztos, hogy teljesíti – mert rossz az időzítés, mert lecsúszik a radarjáról, vagy mert a bemutatás nem ad neked igazságot.
A megoldás: vedd vissza az irányítást. Amikor valaki felajánlja az önéletrajzod továbbítását, válaszolj így: "Nagyon hálás vagyok. Hogy időt spóroljak neked, írhatnék közvetlenül a kollégádnak, és egyszerűen megemlíteném, hogy te ajánlottál? Kapcsolatot szeretnék építeni most vagy a jövőben felmerülő lehetőségekre, így inkább nem küldenék önéletrajzot, ami azt sugallja, hogy gyorsan munkára van szükségem. Ez működne?"
Ez a javaslat leveszi a terhet a kapcsolatodról, miközben neked ad kontrollt a bemutatkozás felett. Emellett elkerüli az önéletrajz-továbbítás csapdáját – az önéletrajz azt sugallja, hogy "kérlek, vegyél fel azonnal", miközben a valódi célod egy informális találkozó megszervezése.
A cikk további két módszert is említ, amelyek mind ugyanazon az elven alapulnak: minél kevesebb erőfeszítést és időt igényel másoktól a segítség, annál valószínűbb, hogy ténylegesen megtörténik. A sikeres networking nem arról szól, hogy hány emberrel van kapcsolatod, hanem arról, hogy milyen könnyűvé teszed számukra, hogy támogassanak téged.
