Egy amerikai bíró elutasította egy transznemű ápolónő diszkriminációs keresetét, megállapítva, hogy az elbocsátás nem nemi identitása, hanem súlyos teljesítménybeli hiányosságok miatt történt. Az ítélet szerint bár egy ésszerűen ítélő esküdtszék megállapíthatná, hogy a felperes súlyos vagy tartós diszkriminációt tapasztalt, a nővér felettesi nem kaptak időben értesítést az állítólagos viselkedésről ahhoz, hogy azt kezelni tudják.
A bíróság döntése kiemeli a munkáltatói felelősség és az időben történő bejelentés fontosságát a munkahelyi diszkrimináció kezelésében. Az ítélet értelmében a munkáltató nem tehető felelőssé olyan diszkriminációs cselekményekért, amelyekről a vezetés nem szerzett tudomást kellő időben ahhoz, hogy korrekciós intézkedéseket tehessen.
Az ügy rávilágít arra, hogy a transznemű munkavállalók védelmét szolgáló jogszabályok alkalmazásánál is figyelembe veszik a teljesítményértékelési szabványokat és a munkáltatói eljárásokat. A bíróság megállapította, hogy az elbocsátás indokolása munkahelyi teljesítménybeli problémákra hivatkozott, nem pedig a munkavállaló nemi identitására.
Az eset tanulsága a HR-szakemberek számára, hogy dokumentálják a teljesítményproblémákat és fenntartsanak olyan bejelentési csatornákat, amelyeken keresztül a munkavállalók időben jelezhetik a diszkriminációs eseteket. Ez segíti a munkáltatókat abban, hogy megfelelő időben tudjanak beavatkozni és jogi szempontból is védhetők maradjanak.
