A Netflix társalapítója, Reed Hastings csatlakozik azon milliárdosok táborához, akik szerint a fiataloknak a mesterséges intelligencia uralta jövőre való felkészüléshez liberális művészeti (liberal arts) diplomát érdemes szerezniük. Hastings szerint az AI térhódítása paradox módon épp a bölcsészképzés reneszánszát hozza el.
Az üzletember érvelése szerint miközben a mesterséges intelligencia egyre több technikai és rutin feladatot vesz át, a humán készségek - mint a kritikai gondolkodás, kreativitás, kommunikáció és problémamegoldás - értéke épp növekedni fog. Ezek a képességek tipikusan a liberális művészeti képzések során fejlődnek ki, ahol a hallgatók filozófiát, történelmet, irodalmat, művészetet és társadalomtudományokat tanulnak.
Hastings nem egyedül áll ezzel a véleményével a tech-világ elitje körében. Több más milliárdos és vezető is hasonló álláspontot képvisel, hangsúlyozva, hogy az AI-korszakban a széles látókörű, interdiszciplináris gondolkodás válik versenyképessé a szűk technikai specialitással szemben. A liberális művészeti végzettség rugalmas gondolkodásmódot és adaptációs képességet ad, ami kulcsfontosságú egy gyorsan változó munkaerőpiacon.
A javaslat különösen időszerű, hiszen az AI-technológiák - mint a ChatGPT és társai - már most átformálják számos iparág működését. Az olyan készségek, amelyeket nem lehet könnyen automatizálni - empátia, etikai megfontolások, kontextuális megértés - egyre értékesebbé válnak. A liberális művészeti képzés épp ezeket a területeket fejleszti.
Ez a nézet szemben áll azzal a korábbi trenddel, amely kizárólag a STEM-képzések (természettudomány, technológia, mérnöki és matematikai) irányába terelte a fiatalokat. Hastings és társai szerint a jövő munkaerőpiaca azokat fogja megjutalmazni, akik a technológiai eszközöket magas szintű humán képességekkel tudják kombinálni.