A Coasean Singularity koncepció szerint a mesterséges intelligencia olyan mértékben csökkenti a tranzakciós költségeket, hogy a hagyományos céges struktúrák létjogosultságát kérdőjelezi meg. A jelenség Ronald Coase közgazdász 1937-es Nobel-díjas elméletére épül, amely szerint a vállalatok azért léteznek, mert a piaci koordináció költségei (szerződéskötés, minőségellenőrzés, kommunikáció) magasabbak, mint a hierarchikus irányítás költségei. Amikor azonban ezek a tranzakciós költségek drasztikusan csökkennek, a cégek szervezeti formája is alapvetően megváltozik.
Az AI-eszközök megjelenésével a szakértők és szabadúszók egyre könnyebben találhatnak egymásra, koordinálhatják a munkát és ellenőrizhetik a minőséget külső céges keretek nélkül. A mesterséges intelligencia automatizálja a projekt menedzsmentet, a szerződéskötést, a számlázást és a kommunikációt, így azok a feladatok, amelyekhez korábban vállalati infrastruktúra kellett, ma már egyéni szinten is megoldhatók. Ez a változás nem egyszerűen távmunkáról vagy freelancingről szól – hanem arról, hogy a tradicionális org chart, a fix céges hierarchia modellje elavulttá válik.
A következmények már most láthatók: egyre több szakember dolgozik projekt alapon, ideiglenes csapatokban, ahol a kapcsolatok nem állandó alkalmazotti viszonyra, hanem konkrét feladatokra épülnek. Az AI platformok lehetővé teszik, hogy egy marketinges, egy fejlesztő és egy dizájner percek alatt összeálljon egy projekthez, elvégezzék a munkát, majd a csapat feloszoljon – mindezt anélkül, hogy bármelyiküknek céget kellene alapítania vagy HR osztályt működtetnie. A hagyományos középvezetői szint szerepe csökken, mivel az AI eszközök átvállalják a koordinációs és ellenőrzési funkciókat.
A szakértők szerint ez a folyamat nem feltétlenül jelenti a cégek teljes eltűnését, de radikálisan megváltoztatja a munkavégzés természetét. A nagy szervezetek egyre inkább platformokká alakulnak, amelyek szabadúszók és kis csapatok számára biztosítanak infrastruktúrát, míg a tényleges munka decentralizált hálózatokban történik. A vezetőknek újra kell gondolniuk, hogy mit jelent "alkalmazni" valakit, és hogyan tarthatják meg a tehetségeket egy olyan környezetben, ahol a lojalitás nem a céges logóhoz, hanem a projektekhez és a szakmai kapcsolatokhoz kötődik.
A Coasean Singularity nem jövőbeli sci-fi forgatókönyv – már zajlik. A kérdés nem az, hogy bekövetkezik-e, hanem hogy a vállalatok és a munkavállalók mennyire gyorsan alkalmazkodnak hozzá. Azok a szervezetek, amelyek ragaszkodnak a hagyományos hierarchiákhoz és a fix szervezeti struktúrákhoz, versenyhátrányba kerülhetnek azokkal szemben, akik rugalmasan, projektalapon szervezik meg a munkát az AI segítségével.