Egy brit technológiai vállalat vezérigazgatója 1,5 millió font (mintegy 720 millió forint) kártérítést ítélt meg számára a munkaügyi bíróság, miután a cég megtorlást alkalmazott ellene, amiért bejelentette a brit titkosszolgálatnak egy kínai befektető vállalatátvételi szándékát.
A vezető úgy ítélte meg, hogy a kínai befektető valódi célja nem csupán a befektetés, hanem a vállalat teljes körű irányításának átvétele volt. Nemzeti biztonsági aggályok miatt ezért figyelmeztette a brit titkosszolgálatot a tranzakcióról és annak lehetséges következményeiről.
A bejelentést követően azonban a vállalat vezetése hátrányos intézkedéseket hozott a vezérigazgatóval szemben, amely lépések whistleblowing (visszaélés bejelentése) védelem alá tartoztak. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a cég jogellenesen járt el, amikor megtorlást alkalmazott a vezető ellen.
Az ügy rávilágít arra, hogy a munkavállalók milyen jogi védelemben részesülnek, ha közérdekből nyilvánosságra hozzák vagy jelentik az általuk felfedezett visszaéléseket vagy biztonsági kockázatokat. A whistleblowing szabályok célja, hogy megvédjék azokat, akik jóhiszeműen és közérdekből tesznek bejelentést.
A bíróság ítélete precedensértékű lehet hasonló esetekben, különösen ahol nemzetbiztonsági érdekek és külföldi befektetések találkoznak. Az ügy demonstrálja, hogy a munkáltatók nem alkalmazhatnak megtorlást olyan alkalmazottakkal szemben, akik törvényes úton figyelmeztetnek potenciális biztonsági veszélyekre.