Az elmúlt hat hétben közel 800 hajó rekedt be a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros március eleji blokádja miatt, köztük számos olaj- és gázszállító tanker, amelyek nem tudtak kijutni a nyílt tengerre. Ez a világméretű közlekedési káosz közvetlenül hozzájárult a benzin- és dízelár-emelkedéshez, a drágább repjegyekhez és a magasabb jelzáloghitel-kamatokhoz világszerte.
A régió finomítóiból származó petrokémiai termékek szállítása is akadozott, beleértve a repülőgép-üzemanyagot, a dízelt, a műtrágyaalapanyagokat és olyan ipari termékeket, mint a mikrochip-gyártáshoz nélkülözhetetlen hélium. Számos ország jelentős mértékben függ ezektől a szállítási útvonalaktól.
Az éjszakai tűzszünet pozitív piaci reakciót váltott ki: az olaj- és gázárak 15%-kal csökkentek, a részvénypiacok pedig emelkedésnek indultak. A tűzszünet megállítja a konfliktus további eszkalációját és utat nyit a deeszkaláció és a béke felé.
Ugyanakkor számos ok van az óvatosságra a jelenlegi kényes gazdasági helyzetben. Eltérő beszámolók érkeznek a tárgyalások alapjáról Irántól, az Egyesült Államoktól és Izraeltől. A tűzszünet hatékonyságát az fogja megmutatni, hogy személyes tárgyalások indulnak-e. Kérdéses az is, hogy a szorosban szabadon fog-e áramlani a forgalom, ahogy Donald Trump amerikai elnök sugallta, vagy Irán fegyveres erőinek koordinálásával és technikai korlátok figyelembevételével, ahogy Irán külügyminisztere jelezte.
A forgalom helyreállása nemcsak az olaj- és gázszállítás, hanem a repülőgép-üzemanyag, a kén, a karbamid és a dízel szállítása szempontjából is kulcsfontosságú. Minél tovább tart a tűzszünet, annál valószínűbb, hogy az inflációs csúcs a következő hónapokban csökkenni fog.