Az Öböl-térségben dolgozó millió ázsiai vendégmunkás jövője vált bizonytalanná az Irán és az USA közötti konfliktus miatt. A gazdag öbölbeli államok iráni rakétatámadások célpontjaivá váltak az általuk befogadott amerikai katonai bázisok miatt, ami miatt a külföldiek tömegesen hagyják el a térséget, de a migráns munkásoknak különösen nehéz a helyzet.
Norma Tactacon, egy 49 éves filipínó háztartási alkalmazott Katarban él és dolgozik, férjétől és három gyermekétől több ezer kilométerre. "Félek és ideges vagyok, valahányszor képeket és videókat látok levegőben szálló rakétákról. Életben kell maradnom, hogy ott lehessek a családomnak. Csak rájuk számíthatnak" - mondja a BBC-nek. A háztartási segítőktől az építőmunkásokig ezek a vendégmunkások évtizedek óta támogatják az öbölbeli gazdaságokat, miközben otthoni családjaikat emelik ki a szegénységből.
Tactacon az elmúlt két évtized nagy részét Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben töltötte szobalányként. A filipínó háztartási dolgozók minimálbére a Közel-Keleten havi 500 dollár (370 font), ami körülbelül négy-ötször több, mint amit hasonló munkáért otthon kapnának. Ebből a pénzből akarta 23 éves fiát rendőrakadémiára járatni, és két lányát, 22 és 24 évesek, ápolónővé képezni, ami ugródeszkát jelentene magasabb fizetésű tengerentúli állásokhoz.
"Remélem, a világ ismét békés lesz, és a dolgok visszatérnek a rendes kerékvágásba. Imádkozom, hogy a háború megálljon" - mondja Tactacon. A háború miatt azonban újragondolja terveit: fontolóra veszi, hogy hazatér és kis vállalkozást indít férjével. Aggodalmának oka van: a konfliktus első áldozatai között vendégmunkások is voltak.
A helyzet jelzi, hogy az Öböl-térség gazdasága milyen mértékben függ a vendégmunkásoktól, akik most szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a magasabb fizetés megéri-e az életüket veszélyeztető geopolitikai feszültségeket. A döntés különösen nehéz, hiszen sok család megélhetése függ ezektől a jövedelmektől.