A modern vezetők egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben tudatosan olyan munkatársakat választanak ki, akik különböző képességekkel és perspektívákkal rendelkeznek, később pontosan ezt a sokszínűséget nyomják el azzal, hogy mindenkitől ugyanazt a munkastílust, kommunikációs módot és problémamegoldási megközelítést várják el.
A vezetők gyakran nem veszik észre, hogy a diverzitás értéke elvész, ha mindenkit ugyanúgy kezelnek. Amikor egy csapatot építenek, tudatosan keresik a különböző háttérrel, tapasztalattal és gondolkodásmóddal rendelkező embereket, mert tisztában vannak azzal, hogy a sokszínűség innovációt és jobb döntéshozatalt eredményez. Ugyanakkor a napi működés során öntudatlanul is elvárják, hogy mindenki ugyanúgy kommunikáljon, ugyanolyan gyorsan reagáljon, ugyanazon a módon oldja meg a problémákat, és ugyanazt a munkamódszert alkalmazza.
Ez a „uniformizálási reflex