Franciaország évszázados vendéglátó-hagyománya komoly válságban van: az elmúlt évtizedekben drámai ütemben csökkent a hagyományos éttermek száma. A jelenség mögött elsősorban a szakképzett munkaerő krónikus hiánya áll, hiszen egyre kevesebben választják a vendéglátást pályaként a hosszú munkaidő, az alacsony bérek és a megterhelő munkakörülmények miatt.
A munkaerőpiaci problémákat tovább súlyosbítják a változó fogyasztói szokások. Az új generációk kevésbé kötődnek a hagyományos francia éttermi kultúrához, inkább a gyorsabb, olcsóbb étkezési lehetőségeket részesítik előnyben. A COVID-19 járvány tovább gyorsította ezt a folyamatot, amely egész Európában érezteti hatását.
A helyzet nemcsak kulturális, hanem gazdasági szempontból is aggasztó: a vendéglátóipar hagyományosan jelentős munkaadó Franciaországban, és a szakma presztízsének elvesztése hosszú távú következményekkel járhat mind a foglalkoztatás, mind a francia gasztronómiai örökség megőrzése szempontjából.
