A svéd kormány jelentős fordulatot vett az oktatásban: a fizikai könyvek, papír és tollak újbóli előtérbe helyezésével igyekszik megállítani a csökkenő írástudási szintet. A lépés azonban élénk vitát váltott ki technológiai cégek, oktatók és informatikusok körében, akik szerint ez károsíthatja a diákok foglalkoztatási kilátásait, sőt, az ország gazdaságát is.
A Stockholm melletti Nackában lévő középiskolában a végzős diákok most már rendszeresen visznek haza új könyveket és papírokat. Sophie, 18 éves diák szerint az egyik tanár kinyomtatja az összes szöveget, amit az órán használnak, míg a matematikaórákon a digitális tanulási platformot teljesen felváltotta a tankönyves oktatás. Ez ellentmond Svédország európai vezető szerepének a digitális készségek terén és virágzó technológiai startup-szcénájának.
A laptopok a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején váltak elterjedtté a svéd osztálytermekben. Hivatalos adatok szerint 2015-re az állami finanszírozású középiskolák diákjainak körülbelül 80%-a rendelkezett egyéni digitális eszközzel. A tabletek kötelező használatát az óvodákban 2019-ben iktatták be a tantervbe, a korábbi szociáldemokrata kormány azon küldetésének részeként, hogy még a legfiatalabb gyerekeket is felkészítse az egyre digitálisabb munka- és magánéletre.
A 2022-ben hatalomra került jelenlegi jobboldali koalíció azonban más irányba tereli az oktatást. Joar Forsell, a Liberális Párt oktatási szóvivője, akinek pártvezetője Svédország oktatási minisztere, kijelentette: "Valójában azon dolgozunk, hogy a lehető leginkább megszabaduljunk a képernyőktől." Hozzátette, hogy az idősebb korosztályoknál szükség lehet bizonyos digitális eszközökre, de az alapelv a képernyőidő minimalizálása.
A változás mögött az áll, hogy a svéd diákok teljesítménye romlott az olvasási és írási készségek terén. A kormány úgy véli, hogy a túlzott digitalizáció hozzájárult ehhez a hanyatláshoz, ezért a hagyományos tanulási módszerek visszaállítását tekinti megoldásnak. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a lépés hátrányos helyzetbe hozhatja a diákokat a modern munkaerőpiacon, ahol a digitális kompetenciák kulcsfontosságúak.
A vita rávilágít arra a dilemmára, amellyel számos ország oktatási rendszere szembesül: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a hagyományos alapkészségek és a 21. századi digitális kompetenciák között a diákok hosszú távú sikeressége érdekében.