Az ebben a hónapban hatályba lépett változások értelmében a törvényi táppénz (SSP) már az első betegség miatti hiányzási naptól jár a munkavállalóknak, nem pedig csak a negyedik naptól, ahogy korábban volt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók több munkavállalónak, több hiányzási napra kötelesek fizetni, ami jelentős többletköltséget jelenthet a vállalatok számára.
A változás öt fő területen befolyásolja a munkáltatók hiányzáskezelési gyakorlatát:
- Megnövekedett kifizetési kötelezettség: Mivel a várakozási napok száma nullára csökken, minden betegségi hiányzás első napjától kezdve táppénzt kell fizetni
- Adminisztratív terhelés növekedése: Több esetben kell folyamatot indítani és nyilvántartást vezetni
- Rövid távú hiányzások értéke nő: A korábban nem kompenzált 1-3 napos hiányzások most már költséget jelentenek
- Visszaélések kockázata: A könnyebb hozzáférés miatt megnőhet a nem indokolt hiányzások száma
- Hiányzáskezelési stratégia fontossága: Elengedhetetlenné válik a proaktív, megelőző megközelítés
A változás hátterében az áll, hogy a kormányzat igazságosabbá és munkavállalóbarátabbá akarja tenni a rendszert, különös tekintettel azokra, akik rövid távú betegségek miatt hiányoznak, és eddig nem részesültek támogatásban.
A munkáltatóknak sürgősen felül kell vizsgálniuk hiányzáskezelési politikájukat és eljárásaikat. Szakértők szerint kulcsfontosságú a megelőzés: az egészségmegőrzési programok, a korai beavatkozás, a visszatérés-munkába programok és a hiányzások okainak mélyebb elemzése segíthet minimalizálni a költségnövekedést. A hatékony hiányzáskezelés nélkül a vállalatok jelentős többletkiadásokkal szembesülhetnek.