Egy illinoisi szövetségi bíró elutasította azt a nonprofit szervezet által benyújtott keresetet, amely azt állította, hogy a University of Chicago végzős hallgatóit arra kényszerítették, hogy díjakat fizessenek egy olyan szakszervezetnek, amelyet a szervezet antiszemitának nevezett. A bíróság megállapítása szerint a vitatott díjrendszer nem minősül állami intézkedésnek, amely az Első Alkotmánykiegészítés hatálya alá tartozna.
A per középpontjában az állt, hogy a hallgatók kötelesek voltak díjakat fizetni a szakszervezetnek, amelyet a felperesek antiszemita kijelentések miatt támadtak. A nonprofit szervezet azt próbálta bizonyítani, hogy ez sérti az alkotmányos szólásszabadságot, mivel a hallgatókat arra kényszerítik, hogy olyan szervezetet támogassanak, amelynek értékrendjével nem értenek egyet.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy mivel a díjfizetési rendszer nem tekinthető állami cselekvésnek (state action), ezért nem esik az Első Alkotmánykiegészítés védelmi körébe. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti díjak befizetése nem ütközik alkotmányos jogsértésbe, még akkor sem, ha a hallgatók vitatják a szakszervezet álláspontját.
Az ítélet jelentős precedenst teremthet a szakszervezeti díjfizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jövőbeli perekben, különösen olyan esetekben, ahol a tagok politikai vagy ideológiai nézeteltérésekre hivatkozva próbálják megkérdőjelezni a díjfizetési kötelezettséget. A döntés megerősíti, hogy a szakszervezeti díjak beszedése a magánszféra tevékenységének minősül, nem pedig állami beavatkozásnak.