A mesterséges intelligencia eszközök munkahelyi elterjedése váratlan következménnyel jár: a munkavállalók kiégése fokozódik annak ellenére, hogy az AI-nak éppen a termelékenység növelését és a munkaterhelés csökkentését kellene szolgálnia. A probléma gyökere abban rejlik, hogy miközben az AI gyorsabb kimeneteket tesz lehetővé, egyúttal magasabb elvárásokat támaszt, és nullára csökkenti a pihenőidőt.
A jelenség több tényezőre vezethető vissza. Az AI eszközök hatékonyságnövelő hatása miatt a vezetők és ügyfelek elvárják, hogy a munkavállalók még több feladatot végezzenek el ugyanannyi idő alatt. Az automatizálás következtében a korábban természetes tempóváltásra alkalmat adó rutinfeladatok eltűnnek, így megszűnik a munka ritmusának természetes lassulása, ami korábban informális pihenőidőként szolgált.
További probléma, hogy az AI használata új kognitív terhelést jelent. A munkavállalóknak meg kell tanulniuk az eszközöket használni, folyamatosan ellenőrizniük kell az AI által generált eredményeket, és aggódniuk kell munkájuk jövőjéért. Ez a „tanulási fáradtság