Évtizedek óta egy mítosz uralkodik az üzleti világban: a kognitív teljesítmény korán tetőzik, majd folyamatosan hanyatlik. Ez a hiedelem beépült a toborzási gyakorlatokba, előléptetési döntésekekbe és még az elbocsátási stratégiákba is. A fiatalságot az innovációval, sebességgel és alkalmazkodóképességgel azonosítják, míg az életkort a hanyatlással, ellenállással és kockázattal. A tudomány és az adatok azonban azt bizonyítják, hogy számos olyan kognitív képesség, amely a mai komplex, gyorsan változó szervezetekben a legfontosabb, az életkorral javul.
A hagyományos nézet a kognitív teljesítményről a pszichológusok által folyékony intelligenciának nevezett képességen alapul. Ez az új információk gyors feldolgozásának, ismeretlen problémák megoldásának és az absztrakt gondolkodásnak a képessége. Ez valóban fiatal felnőttkorban tetőzik – például a numerikus érvelési tesztek eredményei 19 éves kor körül érik el csúcsukat. A folyékony intelligencia azonban csak egy kis része a történetnek.
A munkateljesítményt sokkal inkább a kristályosodott intelligencia határozza meg. Ez a felhalmozott tudásra, mintafelismerésre, ítélőképességre és a komplexitás megértésének képességére utal. Ez az egész életciklus során növekszik, gyakran az 50-es évek közepén éri el csúcspontját.
A tapasztalat értékét jól szemlélteti egy klasszikus sakk-kísérlet. A kutatásokban a sakkmesterek szinte azonnal fel tudták ismerni az erős lépéseket. Amikor megkérdezték, hogyan lehetséges ez, a résztvevők nem tudták könnyen megfogalmazni, miért – azt mondták: 'nem vagyok biztos benne', 'jó érzésem van', 'ösztönösen érzem'. Későbbi kutatások kimutatták, hogy ez az 'ösztön' nem találgatás volt, hanem évek tapasztalatából épülő gyors mintafelismerés. Középkorban a legtöbb szakember már több száz, ha nem több ezer variációját látta ugyanazoknak az alapproblémáknak: nehéz érdekelt felek, kudarcba fulló projektek, piaci változások.
Az üzleti környezetben ez azt jelenti, hogy az 50 év feletti munkavállalók rendelkeznek azzal a képességgel, hogy gyorsan felismerjék a mintákat, előre lássák a potenciális problémákat és hatékony megoldásokat találjanak olyan helyzetekben, amelyek fiatalabb kollégáikat zavarba ejthetik. Ez a képesség nem 'csak' tapasztalat – ez kognitív előny, amely mérhető és értékes a szervezetek számára.
A cikk arra figyelmeztet, hogy a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják ezt a tudományos bizonyítékot. Az életkor alapú előítéletek nemcsak igazságtalanok, de komoly versenyhátrányt jelentenek azoknak a szervezeteknek, amelyek kizárják vagy alábecsülik az érettebb munkavállalók hozzájárulását.
