Ha a mesterséges intelligencia képes e-maileket írni, adatokat elemezni és kódot generálni, akkor a gépek felülmúlják az embereket szinte minden jelenleg mért területen: sebességben, produktivitásban és feladatvégzésben. Ezek alapján az emberek veszítenek – munkájukat, méltóságukat és értéküket.
Egy friss vezetési tanulmány szerint az AI segítségével az emberek 12%-kal több munkát végeznek 25%-kal gyorsabban – de a válaszok 19%-a hibás. Ez a szám kulcsfontosságú és segít megérteni, amit mindannyian tapasztalunk: az áteresztőképességet optimalizáljuk, miközben csendben elfogadjuk az összegződő hibaarányt. Ha a mozgást értékeljük és nem az irányt, akkor olyanok vagyunk, mint a Kojot a rajzfilmben: egyre gyorsabban sprintelünk előre, csak hogy egy pillanattal később rájöjjünk, nincs talaj a lábunk alatt.
Ennek most azért van különös jelentősége, mert az AI és az emberi intelligencia alapvetően különböző típusú intelligenciák. A név ellenére az AI rekurzív: mintákat talál a már létezőben, optimalizálja azt, ami már megtörtént, és felgyorsítja azt, amiről már döntés született. Ez valóban hatékony – dalokat tud írni vagy egyszerű weboldalakat kódolni. De – és ez fontos – nem képes elképzelni azt, ami még nem létezik. Nem tud vitatkozni. Nem tud empátiát mutatni. Nem képes feszültséget kezelni vagy érzékelni, amikor egy döntésből hiányzik az integritás.
Az emberek azonban igen. Mi nem csak feldolgozzuk a világot – új változatait hozzuk létre. Megfogunk egy problémát, amit még senki sem oldott meg, megbirkózunk az ellentmondásaival, és elég sokáig küzdünk vele, hogy létrehozzunk valamit, amit mások nem vettek észre, és ami valóban hasznos. Ez a generatív kapacitás – az elképzelés képessége, nem csak a másolásé – hajtja minden jelentős innovációt. És pontosan ezt nem tanulták meg látni a vezetői mérési rendszerek.
Ez nem új probléma – egy 100 éves gondról van szó, amit az AI megjelenése hirtelen válsággá változtatott. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszerek továbbra is a sebességet, a kimenetet és a feladatteljesítést mérik, miközben az emberi intelligencia egyedi értékét – a kreativitást, az innovációt, az empátiát és a kritikai gondolkodást – figyelmen kívül hagyják.