Egy Reddit-felhasználó történetéből kiderül, hogy 2024 májusában jelentkezett egy marketing koordinátori pozícióra, majd miután nem kapott választ, új városba költözött és új munkát kezdett. Az elutasító levelet idén, közel 11 hónappal a jelentkezés után kapta meg. "Ez volt a lezárás, amiről nem is tudtam, hogy szükségem van rá" - írta a felhasználó.
Az álláskeresők 53%-a tapasztalt ghosting-ot az elmúlt évben, ami hároméves csúcsot jelent a Criteria, egy pre-employment testing cég új jelentése szerint. A jelenség nem elszigetelt eset, hanem szisztematikus problémává vált a munkaerőpiacon.
A fő okozó az AI eszközök elterjedése, amelyek lehetővé teszik a jelöltek számára, hogy több ezer testreszabott jelentkezést küldjenek el. Ez azonban azt eredményezi, hogy a toborzók és hiring managerek önéletrajz-áradatban fulladnak, amit már nem tudnak megfelelően megkülönböztetni egymástól. "A toborzók túlterheltek, a szűrési módszerek kevésbé megbízhatóak, és a kommunikáció romlik" - mondta Josh Millet, a Criteria vezérigazgatója a Fortune-nak.
A helyzetet tovább súlyosbítja a "ghost jobs" jelensége. A toborzók 81%-a elismerte, hogy munkaadójuk hirdet "szellem állásokat" - vagyis olyan pozíciókat, amelyek valójában nem léteznek vagy már be vannak töltve. Ezeket a MyPerfectResume jelentése szerint azért teszik ki, hogy jelenlétüket fenntartsák az álláshirdető portálokon, vagy hogy felmérjék a versenytársakat.
A probléma tehát kétirányú: míg a jelöltek AI-eszközökkel bombázzák a cégeket jelentkezésekkel, addig a munkáltatók egy része valós pozíciók nélkül is hirdet, ami tovább rontja a már amúgy is rossz kommunikációt és hozzájárul a tömeges ghosting jelenségéhez az álláskereső piacon.