Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása paradox módon csökkenti azokat a feltételeket, amelyek a tartós teljesítményt lehetővé teszik. A munkavállalók megszakítás nélküli, koncentrált munkavégzésre fordított ideje hároméves mélypontra esett, miközben az AI eszközök egyre szélesebb körben terjednek a munkahelyeken.
A kutatás rámutat, hogy bár az AI technológiák célja a hatékonyság növelése, a gyakorlatban gyakran fokozatlan munkaterheléshez vezetnek. A munkavállalók folyamatos kapcsolódásra és azonnali reagálásra kényszerülnek, ami megakadályozza a mélyebb, koncentrációt igénylő feladatok elvégzését. Ez különösen problémás a komplex, stratégiai gondolkodást igénylő munkakörökben.
A legnagyobb kihívás, hogy a HR vezetők többsége nem rendelkezik megfelelő mérőműszerekkel ennek a jelenségnek a nyomon követésére. Hiányzik az a dashboard vagy egyéb monitoring rendszer, amely segítené a fókuszidő, a munkaterhelés és a produktivitás valós összefüggéseinek megértését. Ez azt jelenti, hogy a problémát sokszor felismerik, de nem tudják objektíven mérni és kezelni.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a fókuszidő csökkenése hosszú távon a kiégéshez, a munkavállalói elégedettség romlásához és a tehetségek elvándorlásához vezethet. Az AI eszközök bevezetésekor tehát nem elegendő a hatékonysági mutatókra koncentrálni, hanem figyelembe kell venni az emberi tényezőket is, különösen a minőségi munkavégzéshez szükséges körülményeket.
A megoldás érdekében a HR szakembereknek olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek kiegyensúlyozzák az AI által nyújtott előnyöket a munkavállalók jóllétének és fenntartható teljesítményének igényeivel. Ez magában foglalja a fókuszidő védelme érdekében hozott intézkedéseket, például a meetingmentes időszakok bevezetését vagy a kommunikációs csatornák tudatos korlátozását.