A vállalatok növekedése során az alapítók egyik legnagyobb kihívása, amikor felismerik, hogy ők maguk váltak a szervezet szűk keresztmetszetévé. Ez a felismerés általában akkor érkezik meg, amikor a cég már túlnőtt azon a ponton, ahol egy személy hatékonyan irányíthat minden folyamatot és döntést.
A problém gyökere általában abban rejlik, hogy az alapítók nehezen engedik el a kontrollt. Minden kis részletbe bele akarnak szólni, minden döntést magukhoz vonnak, ami kezdetben működhet, de a szervezet növekedésével tarthatatlanná válik. A csapattagok folyamatosan engedélyekre várnak, a projektek lelassulnak, és a teljes szervezet működése az alapító rendelkezésre állásától függ.
A megoldás kulcsa a delegálás és a bizalom kultúrájának kialakítása. Az alapítóknak meg kell tanulniuk, hogy a csapatuk képes önálló döntéseket hozni, és biztosítaniuk kell számukra a szükséges eszközöket, információkat és felhatalmazást. Ez nem jelenti a kontroll teljes feladását, hanem egy hatékonyabb irányítási modell kialakítását, ahol a csapat önállóan tud működni a meghatározott keretek között.
A sikeres skálázáshoz elengedhetetlen, hogy az alapító átálljon a mikromenedzsmentről a stratégiai vezetésre. Ez magában foglalja a világos folyamatok kialakítását, a döntési hatáskörök pontos meghatározását, és olyan szervezeti kultúra építését, ahol a munkatársak mernek felelősséget vállalni és döntéseket hozni anélkül, hogy minden apró részletben jóváhagyásra várnának.
Az alapítóknak fel kell ismerniük, hogy az ő időük és energiájuk a legértékesebb erőforrás a vállalatban. Ha ezt adminisztratív feladatokra és operatív döntésekre pazarolják, amelyeket mások is meg tudnának hozni, akkor elvonják magukat azoktól a stratégiai feladatoktól, amelyekben valóban pótolhatatlanok. A növekedés érdekében meg kell tanulniuk elengedni, megbízni a csapatban, és lehetővé tenni számukra, hogy önállóan cselekedjenek.