A Hormuz-szoros egy hónapos lezárása globális energiaválság veszélyére figyelmeztette a szakértőket, akik szerint a jelenlegi helyzet súlyosabb lehet, mint az 1970-es évek olajválsága. Lars Jensen, hajózási szakértő és a Maersk korábbi igazgatója szerint az amerikai-izraeli és iráni háború hatása lényegesen nagyobb lehet, mint az 1970-es évek gazdasági káosza.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója figyelmeztetése szerint a világ a történelem legnagyobb globális energiabiztonsági fenyegetésével néz szembe. "Ez sokkal nagyobb, mint amit az 1970-es években tapasztaltunk az olajár-sokkok idején. Nagyobb, mint az az földgázár-sokk is, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után tapasztaltunk" - nyilatkozta a BBC-nek.
Az 1973-as olajválság hátteréről Dr. Carol Nakhle közgazdász, a Crystol Energy vezérigazgatója elmondta: "Az 1970-es évek olajválsága alapvetően különbözött a maitól, mivel az akkori első olajsokk egy tudatos politikai döntés eredménye volt." 1973 októberében az arab olajtermelők embargót vezettek be az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, amiért támogatták Izraelt a jom kippuri háborúban. Ezt a politikát az olajtermelés koordinált csökkentése kísérte.
A válság következményei súlyosak voltak: az olajárak néhány hónapon belül közel négyszeresére emelkedtek, ami üzemanyag-adagolást vezetett be a legnagyobb olajfogyasztó országokban. Nakhle szerint ez globális gazdasági és pénzügyi válságot váltott ki, amelynek következményei hosszan éreztették hatásukat.
Dr. Tiarnán Heaney, a Queen's University Belfast kutatója szerint a magas olajárak inflációt gerjesztettek minden területen, ami miatt a vállalatok visszafogták tevékenységüket, és a munkanélküliség az egekbe szökött. "Ennek hatalmas tovagyűrűző hatásai voltak, amelyek károsították a társadalmi szövetet" - fogalmazott.
Bár a Hormuz-szoros lezárása zavarokat okoz a globális ellátásban, vannak szakértők, akik úgy vélik, hogy a mai világ ellenállóbb az ilyen válságokkal szemben, mint az 1970-es években volt.